Magyarország természetföldrajzi és közlekedésföldrajzi adottságai

A WebLogTrade - Hungaria wikiből

Téma: Magyarország természetföldrajzi és közlekedés-földrajzi adottságai

Feladat:

Egy külföldi nagyvállalat szeretne hazánkban is üzlethálózatot nyitni. A legfontosabb értékesítési pontokat országos hálózatban szeretné kiépíteni, úgy, hogy a főbb központokba települne be először. Segítsen az ide érkező vezetőknek, és mutassa be hazánk természetföldrajzi és közlekedésföldrajzi adottságait, hierarchikus terület-beosztási rendszerét!


Kivonat:

1. Magyarország természetföldrajzi adottságai, a természetföldrajz és a közlekedésföldrajz kapcsolata.

2. Magyarország települései, a hierarchikus területbeosztási rendszer.

    2.1. Régiók

    2.2. Megyék

    2.3. Kistérségek

    2.4. Települések




Topic:


Abstract:



Kifejtés:

Tartalomjegyzék

Magyarország természetföldrajzi adottságai, a természetföldrajz és a közlekedésföldrajz kapcsolata.


Magyarország a Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabban fekszik.
93036 km2 a kb. 330000 km2 területű Kárpát-medencében. Az ország földje nem különálló természetföldrajzi egység.


Hazánk legfontosabb nyersanyagai

ÉRCEK
Vasérc
Egyetlen vasérclelőhely: Rudabánya környékén triász dolomitban képződött. A gyenge érctartalmú és a hazai szükséglet 5-7%-át fedező kitermelést a 80-as években beszüntették.
Rézérc
Recsken a több mint 1000 méteres mélységben rejlő érckészlet világviszonylatban is jelentős De kitermeléséhez több tízmilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség, ez nehezen térülne meg (a rézérc világpiaci ára alacsony).
Bauxit
Vértes (Gánt), Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc).
A felszínen illetve 150-300 méteres mélységben helyezkedik el, Európa legjelentősebb készletei közé tartoznak. A kitermelés jelenlegi szintje csak kb. 2030-ig tartható fenn. Gondot okoz, hogy a jelenleg fejtet bauxit alumíniumérc-tartalma fokozatosan csökken, a készletek jelentős része pedig a karsztvíz-szint alatt helyezkedik elcsak a bakonyi bányák évente több mint 30 m m3 karsztvizet emeltek kia karsztvíztükör 25-30 m-t csökkent, a tapolcai források elapadtak és a Hévízi-tó és az ivóvízellátás is veszélybe kerülttöbb bányát be kellett zárni.
Mangánérc
Bakony (Úrkút, Eplény), szintén európai jelentőségű. Az Úrkúton fejtett érc mangántartalma 24%-os. A mangán iránt is csökkent a világpiaci kereslet.
Uránérc
A Mecsek permi vörös homokkövében 1000 m-nél mélyebben lévő uránércet az 50-es években fedezték fel. Még kb. 100 évre elegendő, viszont a világpiaci ár esése és az egyre nehezebb kitermelés miatt a bányát bezárták.


NEM ÉRCES NYERSANYAGOK, ÉPÍTŐANYAGOK
Kovaföld: Zempléni-hegységben és a Mátrában, hangszigetelésre, szűrőanyagként használatos anyag.
üveghomok: üvegipar.
Kaolin: porcelángyártás alapanyaga, Zempléni-hg-ben.
Perlit: Zempléni-hg-ben. Talajjavításra, könnyűbeton készítése. A riolit egyik változata.
Zeolit: környezetvédelemben, de tápszerként vagy tisztálkodásra használható anyag.


ÉGHAJLAT

A valódi mérsékelt övben, azon belül a mérsékelten kontinentális területbe tartozik. Fontos szerepet játszik az éghajlat kialakításában a medencejelleg is. Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról keletre növekednek. A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret felől a medence alföldi központja felé nőnek. Az ország (de egész Közép-Európa) éghajlatát távoli térségek felett kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják.

  • Izland feletti egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szk térségében állandóan jelen lévő magas nyomású képződmény
  • téli hónapokban Belső-Ázsia fölött létrejövő magas, és a nyáron Elő-Ázsia légterében kialakuló alacsony nyomású hatásközpont.


VÍZRAJZ

FELSZÍNI VIZEK


Folyóhálózat
A medencejelleg a vízrajzának is meghatározó tényezője. A felszíni vízkészlet 90%-a a szomszédos országokból érkezik az ország területére. A vízhálózat nem túl sűrű, kelet felé egyre gyérebb.


Tavak
A hazai tavak fiatal (pár tízezer éves) képződmények.
Csoportosításuk:

  • szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó
  • morotvatavak: pl.: Szelidi-tó
  • forrástavak: pl.: Hévízi-tó
  • dolinatavak: pl.: Vörös-tó az Aggteleki-karszt területén
  • csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó (Ózd környéke)
  • mesterséges tavak: pl.: hortobágyi halastavak

Tavaink sekély vizűek hamar felmelegszenek, télen hamar befagynak.


FELSZÍN ALATTI VIZEK

Magyarország ivóvízellátásának 90%-a ezekből származik. A legjobb víztároló réteg a pliocén- pleisztocén kőzet (rétegvíz) és a középidei karbonátos kőzet (résvíz).


TERMÉSZETES NÖVÉNYZET

Átmeneti jelleg. A hazai növénytársulások két nagy csoportba sorolhatók: alföldeken erdős sztyep, dombságokon és középhegységekben lombhullató erdők.


 Magyarország közlekedésföldrajza
A központi fekvés, a medence jelleg kedvezett a tranzit helyzet kialakulásának, a közúthálózat és vasúthálózat centrális, sugaras szerkezetű kiépítésének.

 Közúti közlekedéshálózat
Pannónia - a mai Dunántúl - a Római Birodalom gazdasági és katonai szempontból jelentős tartománya volt, így megfelelő közutakat építettek ki (pl. Dobogókő-Pilisszentlélek között, vagy Szombathelyen a Borostyán út).
A honfoglaló magyarok fejlett úthálózatot találtak itt, az utak vonalvezetése azonban nem felelt meg céljaiknak, így elhanyagolták azokat. Később új, ún. hadiutakat építettek (Buda - Szolnok - Debrecen).
A XV. században, Mátyás király uralkodása idején kereskedelmi utak épültek (Buda - Szolnok - Nagyvárad, Buda - Miskolc - Szatmárnémeti).
1526 után, az ország három részre szakadásával, mintegy 200 évig nem volt központi hatalom, az idegen uralkodóknak nem volt érdekük az úthálózat kiépítése.
A XVIII. század második felében a postaszolgálat megindulása kedvezett az útfejlesztési törekvéseknek.
A XIX. században az 1825-27. évi országgyűlés már foglalkozott az utak építésének ügyével. Ezt követően a reformkor nagyjai óriási igyekezettel sürgették a hazai közlekedés fejlesztését, Széchenyi több munkájában tett javaslatokat a tarthatatlan helyzet felszámolására. A fejlesztés fő akadályát jelentette, hogy az útépítés nem állami, hanem megyei feladat volt.
A közutak államosítása 1851-ben történt meg, ettől kezdve lehet hazánkban rendszeresen fenntartott úhálózatról beszélni. Széleskörű fejlesztés az 1867. évi kiegyezés után következett be. 1890-ben lépett életbe az első magyar közúti törvény, amely szabályozta az utak építésével és fenntartásával kapcsolatos tennivalókat.
A második világháború során a közutak súlyosan megrongálódtak, így a háború utáni évek feladata az utak rendbehozatala volt. Az 1960-as évek közepétől folyamatosan, tervezetten történik az utak modernizálása, bővítése, szélesítése, felújítása.
A közútvonalakat a lebonyolított forgalom nagysága, az ország vérkeringésében betöltött szerepük, valamint kiépítettségük alapján rangsoroljuk.
A főútvonalak között elsőrendű és másodrendű főutakat különböztetünk meg.
Az elsőrendű főutak Budapestről sugárszerűen indulnak ki és legtöbbször az országhatárig haladnak. Jelölésük Észak-Dunántúltól kezdődően az óramutató járásával megegyezően, egy vagy két számjeggyel történik (kivétel a 100-as sz. főút), illetve az autópályák "M" jelzéssel és egy számjeggyel jelöltek.
A másodrendű főutak az elsőrendű utakat kötik össze, és a közbezárt települések között biztosítják a rendszeres kapcsolatot. Jelölésük kettő, ill. három számjegyű szám. Az első számjegyük megegyezik a megelőző elsőrendű útvonal számával, a második számjegy Budapesttől távolodva növekszik.
Az alsóbbrendű utak száma négy számjegyből áll, idetartoznak a bekötőutak és az összekötő utak.

FŐ KÖZLEKEDÉSI KÖZUTAK
Észak-Dunántúl

M1 - 1. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Bicske - Tatabánya - Győr - Hegyeshalom

  • Törökbálintig megegyezik az M7-es főútvonallal (E71-es sz.), onnan a Vértes-hegységet a Gerecsétől elválasztó törésvonalban halad (Tatai-árok), majd azt lehagyva a nyugati országhatárig vezet. Ezen az útvonalon bonyolódik a Nyugat-Európa felé irányuló forgalom nagy része, az E75-ös és E60-as nemzetközi útvonalak dunántúli szakaszát képezik.
  • Belföldi szerepe is nagy: fontos iparvidékeket és településeket köt össze a fővárossal (pl. tatabányai szénbányák, Tatabánya, Győr, Mosonmagyaróvár jelentős ipari, közlekedési központok).
  • Turisztikai szempontból megközelíthető rajta a Gerecse, a Vértes keleti része, pápai leágazással a Bakony, így Győrből a Soproni-hegység.


10. sz. elsőrendű főútvonal (régi 1. sz. főútvonal volt): Budapest - Pilisvörösvár - Dorog - Nyergesújfalu - Almásfüzitő - Komárom - Győr

  • A főútvonal a Bécsi úton hagyja el a fővárost, a Budai-hegységet a Pilistől elválasztó Pilisvörösvári-árokban halad, majd közel párhuzamosan a Duna vonalát követve Győrbe vezet.
  • Belföldi szerepe nagy, fontos ipari területeken vezet át (pl. dorogi barnaszénmedence, tokodi üveggyár, nyergesújfalui viszkózagyár, lábatlani cement- és papírgyár, almásfüzitői kőolaj-finomító és timföldgyár ...), jelentős személy- és áruforgalom bonyolódik rajta (Komárom határállomás).
  • Az útvonalon a Budai-hegység északi része, a Pilis és a Gerecse közelíthető meg.


100. sz. elsőrendű főútvonal:Tatabánya - Tata - Almásfüzitő

  • Korábban az M1-es főútvonal része, a pálya módosítása után a 100-as számot kapta.
  • A Tatabányát Almásfüzitővel összekötő, egyenletesen nagy forgalom levezetése mellett, a vizekben gazdag üdülőhely, Tata és környéke ezen az útvonalon közelíthető meg a legjobban.


15. sz. elsőrendű főútvonal:Mosonmagyaróvár - Rajka - országhatár, az E65 és E75. sz. főútvonalak részét képezi.

  • Magyarország és Szlovákia között közvetlen összeköttetést teremt, Rajka nagy forgalmú határátkelőhely.                                           


14. sz. másodrendű főútvonalGyőrből vezet Vámosszabadin át a medvei Duna-hídig. A Mosoni-Duna és az Öreg-Duna által közbezárt Szigetköz főútvonala. A medvei híd kishatármenti dunai átkelő.


11. sz. másodrendű főútvonal:Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom

  • Budapestről a Szentendrei úton vezet ki a Duna mentén észak felé. Az üdülő- és kiránduló forgalom miatt különösen zsúfolt, Szentendrétől (eddig közlekedik a HÉV) vasútpótló szerepe is van. Az útvonalon a Dunakanyar közkedvelt üdülő- és kirándulóhelyei közelíthetők meg: (pl. Szentendre, Leányfalu, Visegrádi-hegység, Visegrád, Lepence, Esztergom, dömösi átkeléssel a Börzsöny is elérhető).

Északi-középhegység

2. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Parassapuszta

  • A főútvonal a Budapestet Varsóval összekötő E7. sz. nemzetközi útvonal magyarországi szakasza, így szerepe nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi forgalom szempontjából is jelentős.
  • Budapestet a Váci úton hagyja el, majd Vácig követi a Dunapartot, onnan a Börzsöny és a Cserhát között Rétságon át a szlovák határig halad. Az útvonalon megközelíthetők a Börzsöny központi, keleti és északkeleti kirándulóhelyei (Királyrét, Szokolya, Nógrád, Diósjenő, Drégely, Hont), a Börzsöny Kéktúra útvonalai, a Naszály, valamint a Cserhát nyugati része.


12. sz. másodrendű főútvonal: Vác - Zebegény - Szob

  • A 2. sz. elsőrendű főútvonalból Vácnál ágazik ki és a Börzsöny-hegység déli peremén a Duna mentén Verőcét, Kismarost, Nagymarost, Zebegényt érintve Szobra ér.
  • Szob jelentős vasúti és vízi átkelőhely Szlovákia felé. Az útvonal a Börzsönybe induló turistaforgalom, valamint a dunaparti üdülőhelyek szempontjából jelentős.


M3 - 3. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Mezőkövesd - Miskolc - Tornyosnémeti

  • A rendkívül nagy forgalmú útvonal, az E71-es nemzetközi útvonal hazai szakaszát képezi. Belföldi jelentősége is nagy, mivel az Északi-középhegység iparvidékeit köti össze a fővárossal.
  • Az Északi-középhegységbe induló turizmus kiindulási pontja, erről az útvonalról ágaznak le a Cserhát, Karancs-Medves, Mátra, Bükk, Aggtelek- és a Zempléni-hegységet bekötő útvonalak.
  • A 30-as számú főút (a régi 3-as) a Kerepesi úton ér ki a fővárosból és a Gödöllői-dombvidéken vezet keresztül Gödöllő-Aszód-Hatvan érintésével Gyöngyösig.


21. sz. elsőrendű főútvonal: Hatvan - Salgótarján - Somoskőújfalu

  • A 3. sz. főútvonalból Hatvannál ágazik ki, onnan északra halad a Cserhát és a Mátra között a Szlovák határig.
  • Ezen az útvonalon a Cserhát, ill. a Mátra nyugati részének kirándulóhelyeit közelíthetjük meg, valamint a Karancs andezit vonalát és Somoskőújfalutól keletre, a határon húzódó bazalt vulkáni hegyvidéket Salgó és Somoskő várával innen érhetjük el.
  • 22. sz. másodrendű főútvonal a 2. sz. és a 21. sz. főútvonalakat köti össze Rétság - Balassagyarmat (a palócvidék kulturális és   művelődési központja) - Szécsény - Salgótarján érintésével.


24. sz. másodrendű főútvonal:Gyöngyös és Eger között teremt kapcsolatot.

  • Gyöngyösről kiindulva (a 3. sz. főútvonalról leágazva) a Mátra leglátogatottabb üdülő- és kirándulóhelyeit érinti. Mivel a Mátra középső részén vasútvonal nincs - a Gyöngyös-Mátrafüred közötti keskeny nyomtávú pályát leszámítva -, a közúti közlekedés jelentősége fokozott.
  • Mátrafüred, Mátraháza, Kékes-tető, Galyatető, az ásványi- és gyógyvizeiről ismert Parád-Parádsasvár, valamint Recsk és Sirok a 24-es sz. főútvonalról közelíthető meg.
  • 25. sz. másodrendű főútvonal a 3. sz. elsőrendű főútvonalból Kerecsendnél ágazik ki, a Bükk-hegység nyugati lejtőjén halad Eger - Tarnalelesz - Borsodnádasd - Ózd vonalon Bánrévéig.
  • Összekötő szerepe van a Borsodi-iparvidék és a Nógrádi-szénmedence között (a 23. sz. másodrendű főútvonal segítségével), de bekapcsolja az országos forgalomba Egert, amely a fővárosból a 3-as és a 25-ös főútvonalakon érhető el a legrövidebben.
  • A Bükk nyugati kirándulóhelyei: Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Nagyvisnyó is a 25. sz. közútról közelíthető meg.


26. sz. másodrendű főútvonal: Miskolc - Sajószentpéter - Kazincbarcika - Putnok - Bánréve

  • A 3. sz. főútról Miskolcnál ágazik ki a Borsodi-szénmedencét és a borsodi nehézipari bázist átszelő főútvonal. A turisztikai szempontból érdekes Rudabánya és az európai hírű Aggteleki-karszt erről az útról közelíthető meg a sajószentpéteri leágazással.


37. sz. másodrendű főútvonal: Miskolc - Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely érintésével a Bodrog-völgyében a szlovák határig vezet.

  • A Zempléni-hegységbe tervezett kirándulások, túrák kiindulópontjai erről a főútról érhetők el.



Magyarország települései, a hierarchikus területbeosztási rendszer.

Régiók

I. Közép- Magyarországi régió: 

• Pest megye és Budapest

V. Közép-Dunántúli régió: 

• Komárom-Esztergom megye /Esztergom
• Veszprém megye / Veszprém
• Fejér megye / Székesfehérvár

Nyugat-Dunántúli régió:

• Győr-Moson-Sopron megye /Győr
• Vas megye /Szombathely
• Zala megye/ Zalaegerszeg

II. Észak-Magyarországi régió:

• Nógrád megye /Salgótarján
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye / Miskolc
• Heves megye /Eger

III. Észak-Alföldi régió:

• Jász-Nagykun-Szolnok megye /Szolnok
• Hajdú-Bihar megye /Debrecen
• Szabolcs-Szatmár- Bereg megye /Nyíregyháza

IV. Dél-Alföldi régió:

• Bács-Kiskun megye /Kecskemét
• Csongrád megye /Szeged
• Békés megye /Békéscsaba

VI. Dél-Dunántúli régió:

• Somogy megye /Kaposvár
• Baranya megye /Pécs
• Tolna megye /Szekszárd

Megyék

Magyarország megyéi:

  1. Baranya
  2. Bács-Kiskun
  3. Békés
  4. Borsod-Abaúj-Zemplén
  5. Csongrád
  6. Fejér
  7. Győr-Moson-Sopron
  8. Hajdú-Bihar
  9. Heves
  10. Komárom-Esztergom
  11. Nógrád
  12. Pest
  13. Somogy
  14. Szabolcs-Szatmár-Bereg
  15. Jász-Nagykun-Szolnok
  16. Tolna
  17. Vas
  18. Veszprém
  19. Zala

Magyarország megyéi

Image:NewMomegyeijav.png

Magyarország megyeszékhelyei


Kistérségek

A települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye

A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg.

A kistérségeket települései tartoznak. 2008-ban Magyarországon 174 statisztikai kistérség van.

Települések


A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese, az ott élő emberek közössége. Hazánkban a települések közigazgatási szempontból egyenrangúak, irányításuk a demokratikusan választott önkormányzati rendszerre épül.

Az ország közigazgatásilag 19 megyére és Budapest fővárosra tagozódik.


Hazánk településszerkezetének a legkisebb, a legfeljebb tíz lakossal rendelkező, ún. szórvány települései
Szórványtelepülésű lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között szántóföldek, rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. A lakóházak távolsága legtöbbször néhány száz méter, de előfordul egy-két kilométeres eltávolodás is.

Magyarország területén a szórványtelepüléseknek három fajtája különíthető el:

  1.   Az alföldi tanyák,
  2.  A hegyi szórványtanyák,
  3.   A szőlőhegyi szórványtanyák.

A tanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza.


Átmenetek a tanya és a falu közt:

  • szerek,
  • szegek,
  • szeres települések


Azt a településegyüttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szerestelepülésnek nevezi a magyar településföldrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. Párhuzamai megtalálhatók a szomszédos Lendva-vidéki, muraközi és stejer területeken is.

A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek,

Göcsejben szegnek nevezik. Nevüket általában az őket lakó családtól kapták.

A szeres településű községek általában 5–10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1–2 kilométerre is egymástól. A délnyugat-magyarországi szeres települések többségét kisnemesek lakták, akiknek ősei határőrök és várjobbágyok voltak a középkorban.

Tanyasorok, tanyasűrűsödések: Vannak  az Alföldön olyan helyek, ahol a tanyák nem szétszórtan állnak, hanem sorokba rendeződnek. Kialakulásuk okai nem világosak a tudomány számára, de valószínűleg a birtokviszonyok, határhasználati módok, pusztai vasútállomás, iskola, csárda indíthatta el, befolyásolhatta. Speciális fajtájuk a nyírségi tanyabokrok.

Települések típusai
Hasznosítás módja szerint

  •  állandó
  •  ideiglenes

Lakóépületek száma szerint

  •  csoportos
  •  magános

Településhálózatban betöltött szerepkör

  •  város
  •  falu

Gazdasági jelleg szerint

  •  mezőgazdasági
  •  ipari
  •  valamilyen szolgáltatásra berendezkedett
  •  sajátos csoport: alvótelepülések

Méret alapján

  •  eltérő természeti-társadalmi feltételek következtében eltérő csoportok a világ egyes részein


Morfológiai csoportosítás
Szabálytalan

  •  halmazfalu
  •  körfalu

Szabályos

  •  szalagtelkes
  •  orsós
  •  utifalu
  •  sakktábla alaprajzú
  •  sugaras-gyűrűs
  •  tervszerűen görbe

Hasznos linkek


Forrás

  1. http://www.eduline.hu/segedanyagtalalatok.aspx/letolt/2971 http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/zk44.htm
  2. http://okjtetelek.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5633:02&catid=4:0118-06-1&Itemid=6
  3. Wikipédia
  4. http://viktoriafnemu.uw.hu/suli/aruterites/2%20tetel.doc
  5. http://www.terport.hu/main.php?folderID=3109 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kist%C3%A9rs%C3%A9g
  6. http://www.slideshare.net/huzsy/a-telepls-fogalma-funkcii-tpusai

Adatlap

Célcsoport és előfeltétel

logisztikai ügyintéző, logisztikai műszaki menedzserasszisztens

informatikai alapismeretek, logisztikai alapismeretek

Szakterület

logisztika, fuvarozás, kereskedelem

Idő

45 perc

Módszer

egyéni tanulás

Szükséges eszközök

internet kapcsolat

További információk

Tanulási zavart segítő:  NEM

Többlet idő szükséges: NEM

Kapcsolódás más szakmához: IGEN


Személyes eszközök