Magyarország fő közúti, vasúti, vízi, légi szállítási vonalai

A WebLogTrade - Hungaria wikiből

Téma: Magyarország fő közúti, vasúti, vízi, légi szállítási vonalai

Feladat:

Ismertesse a magyarországi közúti, vasúti, vízi, légi szállítás fő vonalait! Mutassa be a tranzitútvonalakat és a legfontosabb határátkelőket!

Kivonat:

1. A logisztika és az infrastruktúra kapcsolata.

2. A magyarországi közúthálózat fő vonalai.

3. A magyarországi vasúthálózat fő vonalai.

4. A magyarországi vízi utak.

5. A magyarországi légi közlekedés.

6. A fő tranzitszállítási irányok.

7. Az áruforgalom szempontjából jelentős határátkelők.


Topic:


Abstract:



Kifejtés:

Tartalomjegyzék

1. A logisztika és az infrastruktúra kapcsolata.


Az infrastruktúra a műszaki és a humán jellegű hálózatoknak és intézményeknek az összefüggő rendszere. Két nagy csoportra osztható, ezen belül pedig alcsoportokra.


A műszaki termelési rendeltetésű infrastruktúra:
Elsősorban az anyagi javak termelésének nélkülözhetetlen feltétele. Pl.: mezőgazdaság, ipar.
Alcsoportjai:

  •  Energia ellátás hálózata
  •  Komplex vízgazdálkodás hálózata
  •  Személy és teherforgalom lebonyolítására szolgáló hálózatok rendszere


A humán infrastruktúra (városok, települések infrastruktúrája):
A települések működésének és fejlődésének meghatározó tényezője.
Alcsoportjai:

  •  Állami szervek, társadalmi szervezetek intézményei
  •  Oktatási, művelődési, gyermeknevelési intézmények
  •  Sportintézmények
  •  Üdülési intézmények


A termelési rendeltetési infrastruktúra a települések életének és a népesség életkörülményeinek műszaki feltételeit is biztosítja. Magába foglalja: szemét és hulladék összegyűjtést és a megsemmisítést, a települések közműellátását (vízellátás, szennyvízellátás, energiaellátást).

Az infrastruktúra kialakításának nagy a beruházási költsége, megvalósítása időigényes, megtérülése lassú, ezért önkormányzati beruházásokból hozzák létre.

2. A magyarországi közúthálózat fő vonalai.

Magyarországi közúthálózatban az elsőrendű főutak Budapestről indulnak ki és legtöbbször az ország határig haladnak. Jelölésük'1 vagy '2 számjeggyel történik. (kivétel a 100-as szám).
Az autópályákat „M” betűvel és egy számmal jelölték meg. A gyorsforgalmi úthálózatnak kiemelkedő szerepe van a közúti árufuvarozás meghatározó része ezen a hálózaton folyik. A másodrendű főutak az elsőrendű utakat kötik össze. Jelölésük kettő vagy három számjeggyel történik és Budapesttől távolodva növekszik. Az alsóbbrendű utak száma négy számjegyből áll ide tartoznak bekötő utak és az összekötő utak.


Fő közlekedési utak:

  •  M1-1sz.: Budapest-Bicske-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom
  •  10. sz. (régi 1. sz.): Budapest-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitő-Komárom
  •  100. sz.: Tatabánya-Tata-Almásfüzitő
  •  15. sz.: Mosonmagyaróvár-Rajka országhatár
  •  2. sz.: Budapest-Vác-Rétság-Parassapuszta
  •  M3-3. sz.: Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Mezőkövesd-Miskolc-Tornyosnémeti
  •  M35 sz.: Debrecen-Hajdúböszörmény- M3 -as autópálya ( Görbeháza )
  •  21. sz.: Hatvan-Salgótarján-somoskőújfalu
  •  4. sz.: budapest-cegléd-Szolnok-Törökszentmiklós-Hajduszoboszló-Debrecen-Nyíregyháza-Kisvárda-Záhony
  •  42. sz.: Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes-Ártánd
  •  43. sz.: Szeged-Makó-Nagylak országhatár
  •  M5-5. sz.: Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke
  •  6. sz.: Budapest-Érd-Dunaújváros-Dunaföldvár-paks-Bonyhád-Pécs-Barcs
  •  M7-7 sz.: Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye
  •  70. sz.: Budapest-Székesfehérvár-siófok-Zamárdi
  •  8. sz.: Székesfehérvár-Várpalota-Veszprém-vasvár-Körmend-Rábafüzes
  •  M9 sz.autóút Sekszárd- 51 sz. főút (Dusnoktól D.-i irányban )


Az ország legfontosabb közútjai az autópályák: M1, M3, M5, M7, M6, M9, M35.

Image:New magyaroautopalyai.png


3. A magyarországi vasúthálózat fő vonalai.

A főútvonalak a fővárostól 60-100 km távolságban levő vasúti csomópontokban szerteágaznak. A magyarországi vasúthálózat hossza több mint 7 ezer km, ennek körülbelül 35% villamosított. A közforgalmú vasútvonalaknak csak 14%-a kétvágányú.


Vasúti fővonalak:

  •  1. sz.: Budapest-Komárom-Győr-Hegyeshalom
  •  70. sz.: Budapest-Vác-Szob
  •  80. sz.: Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely

Fontosabb kiágazások.

  •  81. sz.: Hatvan-salgótarján-Somoskőújfalu
  •  87. sz.: Füzesabony-Eger-putnok
  •  90. sz.: Miskolc-Hidasnémeti
  •  92. sz.: Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve-Ózd
  •  100. sz.: Budapest-Cegléd-Szolnok-Püspökladány-debrecen-Nyíregyháza-Záhony

Fontosabb kiágazások:

  •  101. sz.: püspökladány-Biharkeresztes
  •  120. sz.: Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza
  •  140. sz.: Cegléd-Kecskemét-Szeged
  •  150. sz.: Budapest-Kelebia
  •  40. sz.: budapest-Pusztaszabolcs-Dombóvár-Pécs

Fontosabb kiágazás:

  •  41. sz.: Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes
  •  30. sz.: Budapest-Székesfehérvár-szabadbattyán-Siófok-Nagykanizsa-Murakesztúr
  •  20. sz.: Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Celldömölk-Szombathely-Szentgotthárd


A vasúti törzshálózat fejlesztésében jelentős előrehaladás történt az elmúlt évtizedekben. Elmaradt azonban a mellékvonalak korszerűsítése. A vasúti hidak nagy része felújításra szorul. Legkedvezőtlenebb a vasútállomások és a csomópontok helyzete.

4. A magyarországi vízi utak.

Hazánk hajózható vízi utjainak hossza kb. 1300 km, melynek háromnegyed részét a Duna és a Tisza adja. A Duna végig hajózható, a Tisza Tiszaburáig, kisebb hajókkal pedig csak Tokajig. A Bodrog Tokajig, a Körös Köröstarcsáig, a Dráva időszakosan hajózható, a Sió Siófok és Bogyiszló között hajózható.

A magyarországi dunai kikötők és szolgáltatásaik:

Csepeli szabadkikötő:

  •  Hajók , közúti és vvasúti járművek rakodása
  •  Árutárolás hagyományos és hűtött raktárakban, szabadtéren
  •  Árukezelés
  •  Raktárak, irodák és tárolóterületek bérbesdása
  •  Vámáruk kezelése, forgalmuk bonyolítása
  •  Vasútüzemi szolgáltatások, közúti mérlegelés
  •  24 órás diszpécserszolgálat
  •  Szállítmányozás

Bajai ATI DEPO kikötő Bajai RO/RO kikötő

  • db áruk, ömlesztett áruk és konténerek közvetlen rakodása közút-vasút-vizí út között
  •  teljes körű vámügyintézés
  • Hajórakodási lehetőség silóból
  • Túlméretes db áruk mozgatása 40 tonnás híddaruval
  • növény és állat egészségügyi vizsgálatok lehetősége
  • RO/RO rakodás

Győr-Gönyü kikötő:

  • ömlesztett termények átrakása
  • db áruk rakodása
  • Big-Bag zsákos rakodás
  • RO/RO rakodás
  • vámolás
  • szállítmányozás

Mohács kikötő:

  • ömlesztett és zsákos áru tárolása
  • tisztító berendezések
  • minőségvizsgáló laboratórium
  • Dunaferr kikötő:
  • ömlesztett áru rakodása és tárolása
  • darabáru rakodása és tárolása

5. A magyarországi légi közlekedés.

Korszerű gépek fogadására és indítására repülőtér Budapesten, Ferihegyen van. A közeljövőben Debrecennek és sármelléknek lesz jelentősége.A Debreceni repülőteret 2001 végén kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré minősítették. A sármelléken üzemelő Balaton repülőtér is állandó kereskedelmi, a nemzetközi személyforgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtér.

További kisebb repülőterek a következő településeken találhatóak:

  •  Békéscsaba
  •  Budaörs
  •  Dunakeszi
  •  Dunaújváros
  •  Esztergom
  •  Farkashegy
  •  Ferihegy
  •  Gödöllő
  •  Hajdúszoboszló
  •  Kaposvár
  •  Kecskéd
  •  Szombathely
  •  Zalaegerszeg

6. A fő tranzitszállítási irányok.

Az Országgyûlés által elfogadott közlekedéspolitikai koncepció igen fontosnak tartja, hogy az ország felértékelõdõ tranzit szerepkörének – az Európai Unióba történõ integrálódásunk elõsegítése érdekében – meg tudjunk felelni. Ezért célként jelöli meg az európai közlekedési fõfolyosók magyarországi szakaszainak fejlesztését, amelyet a közlekedési pályák kiépítése mellett az áruforgalmi központok létesítésével is elõsegíthetünk.

Magyarország áruforgalma az elmúlt évek alatt átalakult, nõtt a közúti export és import, illetve néhány év alattmegduplázódott a tranzitszállítás.Megváltozott a közúti forgalom iránya, a volt KGST irányú szállítások nagymértékben visszaestek és megjelent az arányaiban nagy nyugati export-import forgalom, és Északnyugat-délkelet, illetõleg Északkelet-délnyugat irányú tranzitforgalom.

A vasúti közlekedés tekintetében az export-import forgalomnál a keleti, dél- és északnyugati irányok a jellemzõek. A tranzitforgalomnál szintén az északnyugat-délkelet irány mellett igen erõs az északnyugat-délnyugat irányú áramlás az Adria-térség felé, de erõsödik a nyugati államok és a FÁK közötti kereskedelmi kapcsolat is.

A Duna–Rajna–Majna hajóútmegnyitásával a Duna belvízi hajózásban betöltött szerepe felértékelõdött, transzkontinentális vízi úttá vált. A Duna kivételével nagy folyóinkon nincs korszerû a külföldi rakodási igényeket kielégítõ országos közforgalmú teherkikötõ, a kikötõk fajlagos sûrûsége messze elmarad a nyugat-európai vízi utakétól. A hazai hajó állomány folyamatosan öregszik, az üzemeltetési költségek növekednek. A fent említett negatív hatások ellenére érdemes lenne felülvizsgálni a hazai vízi utak bekapcsolásának, a kikötõi kiszolgáló létesítmények fejlesztésének lehetõségét, hiszen 4000 kilométerrel rövidebb mint a Földközi-tengeren eljutni Rotterdamba a Közel-Keletrõl.

Újabb közlekedési alágazatot (akár önállóan, akár kombinált formában) lehetne bevonni a magyarországi logisztikai szolgálati központok szállítási igényeinek kielégítésére.

7. Az áruforgalom szempontjából jelentős határátkelők.


A nemzetközi áruforgalom szempontjából Magyarország tranzitországnak minősül:

miszerint az EU és Ukrajna, Dél-kelet Európa illetve Törökország közötti áruforgalom hazánkon megy keresztül.


Ebből kiindulva a legfontosabb áruforgalmi határátkelők:

  1. Hegyeshalom (Osztrák határszakasz),
  2. Záhony (Ukrán),
  3. Ártánd (Román),
  4. Nagylak (Román),
  5. Röszke (Szerb).

Hasznos linkek


Forrás

  1. http://viktoriafnemu.uw.hu/suli/aruterites/6%20tetel.doc
  2. http://www.hm.gov.hu/files/9/8569/075-082.pdf
  3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3/Arch%C3%ADvum/2008-06-07#.C3.81ruforgalmi_hat.C3.A1r.C3.A1rtkel.C5.91k

Adatlap

Célcsoport és előfeltétel

logisztikai ügyintéző, logisztikai műszaki menedzserasszisztens

informatikai alapismeretek, logisztikai alapismeretek

Szakterület

logisztika, fuvarozás, kereskedelem

Idő

45 perc

Módszer

egyéni tanulás

Szükséges eszközök

internet kapcsolat

További információk

Tanulási zavart segítő:  NEM

Többlet idő szükséges: NEM

Kapcsolódás más szakmához: IGEN


Személyes eszközök