Közúti fuvarozási okmányok

A WebLogTrade - Hungaria wikiből

Téma: A közúti fuvarozási okmányok

Feladat:

Ismertesse a közúti fuvarozási okmányok fajtáit, tartalmi és formai követelményeit, kezelésük módját!

Kivonat:

1. A CMR fuvarlevél.

2. A T2 L okmány.

3. Származási igazolás.

4. A rakjegyzék.



Topic:


Abstract:



Kifejtés:

Tartalomjegyzék

A CMR fuvarlevél.

A feladó által kiállított árukísérő dokumentum. Bizonyítja a fuvarozási szerződés megkötését, igazolja annak tartalmát, és a feladótól történő átvételkor és a címzetthez történő kiszállításkor átvételi elismervényként is szolgál.


A fuvarozás fogalmának értelmezése

1. A fuvarozási szerződés fogalma

  • Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.

2. A jogviszony tárgya

  • a. A szolgáltatás, amelyet a kötelezett árutovábbítás eredményét létrehozza, vagyis a küldemény megérkezik a rendeltetési helyre.
  • b. A fuvarozót fokozott megőrzési (custodia) kötelezettség is terheli: felel minden kárért, amely a fuvarozás tartama alatt a küldeményben bekövetkezik.

 3. A fuvarozási jogviszony szerkezete

  •  Élesen különválik – a fuvaroztatói oldalon – a feladói és a címzetti pozíció.
  • Jogi helyzete úgy is megfogalmazható, hogy ő, mármint a feladó az ügy ura.
  • A címzett általában az áru átvételével lép be a szerződésbe, és jogosítványai is jobbára az átvétellel kapcsolatosak.
  •  A feladó és a címzett (vagyis az eladó és a vevő) között nem fuvarjogi kapcsolat, hanem az árucserét realizáló (adásvételi, szállítási) szerződésben alapuló jogviszony van.

A feladó kötelezettségei

  •  A feladó a fuvarozás megkezdése előtt a szerződéstől elállhat, köteles azonban a fuvarozó kárát megtéríteni.
  •  A feladót terheli az utólagos rendelkezésével felmerült díjtöbblet és költség.
  • A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetőleg amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett, megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék.
  • A küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja, és a küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse.
  •  A feladó köteles a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges hatósági kezeléshez a megfelelő okmányokat átadni.
  •  A küldemény berakása a feladót, kirakása a címzettet terheli.
  •  Ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelelő fuvareszköz kiállításával késlekedik, a feladó elállhat és kártérítést követelhet.

A címzett kötelezettségei

  • A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt a címzett a küldemény biztonsága és az átvétel előkészítése érdekében utasításokat adhat a fuvarozónak.
  •  Az utasításokból eredő költség a címzettet terheli.

A címzett utasításadási jogát jogszabály korlátozhatja.

  • A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele után a fuvarozó elleni igényeket a feladón kívül a címzett is érvényesítheti.
  •  Ha az átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben az igényt haladéktalanul érvényesítenie kell a címzettnek.

A fuvarozó kötelezettségei

  • A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elvesztéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kár
  •       a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,
  •       b) a küldemény belső tulajdonsága,
  •       c) a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága,
  •       d) a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás hiányossága miatt keletkezett.

A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy akár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza.
A küldemény teljes vagy részleges elvesztése, illetve megsemmisülése esetében a fuvarozó fuvardíjra, ill. a fuvardíj arányos részére nem tarthat igényt, továbbá köteles megtéríteni az elveszett dolog értékét.

Elévülés
Az általános elévülési idő a közúti fuvarozás esetében is 1 év, szándékosság és súlyos gondatlanság esetén azonban a követelések 3 év alatt évülnek el.

A fuvarozó felelőssége a CMR szerint


1. A fuvarozó felelős

  • a. az áru teljes vagy részleges elvesztéséért vagy megsemmisüléséért
  • b. késedelmes kiszolgáltatásért, ha az elvesztés vagy megsérülés az áruátvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be

2. A fuvarozó mentesül a felelősség alól

  •  a rendelkezésre jogosult vétkessége esetén
  • a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása esetén
  •  az áru sajátos hibája esetén
  • olyan körülmény esetén sem felel, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el

3. A fuvarozó a felelősség alóli mentesítés érdekében nem hivatkozhat

  • a jármű hibás állapotára
  •  annak a személynek vagy e személy megbízottja vétségére, akitől a járművet bérelte

4. A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha az elvesztés

  • nyitott és ponyvával nem fedett járművek használata, ha azok használatában kifejezetten megállapodtak, és ezt a fuvarlevélbe bejegyezték
  • a csomagolás hiánya vagy hiányossága
  • az áru kezelése, felrakása, elhelyezése vagy lerakodása, ha azt a feladó vagy címzett végezték
  •  a bizonyos áru sajátos természete miatt
  •  az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, ill. származása
  •  élőállatok fuvarozása
  • miatt bekövetkező károkért.


A fuvaroztató utólagos rendelkezési joga a CMR szerint


1. A feladó jogosult az áru felett rendelkezni

  • a fuvarozó ne fuvarozza tovább az árut
  •  változtassa meg a kiszolgáltatásra előírt helyet
  •  árut más címnek szolgáltassa ki, mint akit a fuvarlevélben megjelöltek.

2. Ez a jog megszűnik

  • amint a fuvarlevél másodpéldányát a címzettnek átadták
  • címzett rendelkezik, ettől az időponttól kezdve a fuvarozó a címzett rendelkezéseit köteles teljesíteni.

3. A rendelkezési jog azonban a címzettet már a fuvarlevél kiállításénak időpontjától kezdve megilleti, ha a feladó a fuvarlevélben ilyen értelmű bejegyzést tett.
4. Ha a címzett rendelkezési jogát gyakorolva olyan utasítást adott, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, ez a személy nem jogosult más címzettet megnevezni.
5. A rendelkezési jog gyakorlása feltételek teljesítésétől függ.

Az árufuvarozási okmány szerepe


A fuvarozási szerződés, amelyről később a fuvarlevelet állítanak ki

  •  az ajánlatkérés
  •  és ajánlatadás
  •  majd a fuvareszköz megrendelése
  •  ennek visszaigazolása
  •  vagy ennek hiányában a kocsi kiállításának folyamatában jön létre.

Sokszor nem egyetlen okmányról van szó, hanem többről, de mindezek alapján kell a fuvarlevelet kiállítani.
A fuvarlevelet 3 példányban állítják ki, s azokat a feladó és a fuvarozó aláírja.
A fuvarozó aláírása az áru átvételét is jelenti.
A fuvarlevél

  • 1. első példánya a feladóé
  • 2. a másodikat a címzett kapja meg
  • 3. a harmadikat a fuvarozó tartja meg,

miután az átvevő az áruátvételt a példányon aláírásával igazolta.
(A hazai gyakorlatban általában 6 példányban szokták a fuvarlevelet kiállítani adminisztratív okok miatt.)

Fuvarokmányok


1) Belföldi közúti fuvarokmányok

Fuvarlevél

  • fuvarlevélként bármely olyan okmány használható, amely tartalmazza a következő adatokat:
  1. a felek megnevezése és címe
  2. az árura vonatkozó adatok
  3.  az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye és ideje
  4.  a fizetésre és módjára való megállapodás

A - nem menetrend szerint, de díj ellenében - közúti személyszállítást végző autóbusz, illetőleg a közúti árufuvarozást végző gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezekből és pótkocsikból álló járműszerelvény a közúti forgalomban autóbuszmenetlevéllel, illetőleg fuvarlevéllel vehet részt.


Járműre vonatkozó dokumentumok:

  •  Forgalmi engedély
  •  Közúti árufuvarozói engedélyek
  •  Fuvarlevél (belföldi)
  •  Tachográf hitelességi bizonylat
  •  Üzemeltetési jogviszonyt igazoló szerződés (lízing, bérelt, stb.)
  •  Kötelező felelősségbiztosítás igazolása

2) Nemzetközi fuvarokmányok / CMR

Image:New cmr fuvarlevel.jpg


CMR fuvarlevél adatai

  1.  a kiállítás helye és időpontja
  2.  a feladó neve és címe
  3.  a fuvarozó neve és címe
  4.  az áruátvétel helye és ideje
  5.  az áru kiszolgáltatás helye és időpontja
  6.  az átvevő neve és címe
  7.  az áru megnevezés, csomagolás neme
  8.  az árudarabok száma, jele, sorszáma
  9.  az áru bruttó súlya, térfogata
  10.  a fuvar- és mellékköltségek
  11.  a vám-, és egyéb hatósági kezelési utasítások
  12.  nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás a CMR rendelkezése alá esik-e
  13.  az áru fuvarlevelét kísérő okmányok jegyzéke
  14.  bérmentesítés
  15.  jármű rendszáma
  16.  fuvarozó fenntartásai

Rávezethető adatok a CMR-re:

  •  az átrakás tilalma
  •  az utánvét összege
  •  a feladó által vállalt költségek
  •  értékbevallás
  •  a feladónak a fuvarozó számára adott rendelkezése az áru biztosítása tekintetében
  •  a megjegyzési szerinti fuvarozási határidő


A CMR bizonyító ereje
A kivitel hitelt érdemlő igazolásként elsősorban a CMR szolgálhat, ha a mögöttes jogszabály a fuvarokmány kiállítását kötelezővé vagy lehetővé teszi.

  •  a fuvarokmány megléte pusztán azt a körülményt támasztja alá, hogy a fuvarozó az árut a feladótól átvette
  •  nem bizonyítja, hogy az áru a rendeltetési helyre meg is érkezett
  •  ahhoz, hogy egy közösségi értesítést az Áfa rendszerében adómentesnek minősüljön, szükséges a címzettnek az átvételt igazoló nyilatkozata is

A CMR fuvarlevél felhasználása, példányainak elosztása
Kitöltése a feladó feladata
Három eredeti példányban állítják ki:

  1. piros – feladói példány
  2.  zöld – fuvarozói példány
  3. kék – átvevői példány

Minimum kiállítási példány száma 3, de szükség szerint ennél több is kiállítható. A kereskedelmi forgalomban 6 és 8 példányos szettek állnak rendelkezésre.
Egy példány mindig az árut kísérő okmány.

A CMR rovatai és tartalma


  • 1. rovat: Bizományosi ügyelet esetén a bizományos
  •             Saját számlás ügylet esetén a tulajdonos
  • 2. rovat: Az áru címzettje: név, cím, ország
  • 3. rovat: A rendeltetési város és ország  ahova az áru megy
  • 4.rovat: A feladási állomás (város és ország)
  •             A feladás dátuma
  • 5. rovat:Az árut kísérő okmányok neve és példányszáma
  • 6. – 7. – 8. – 9. rovat: Szigno – csomagolási egységek neve és darabszáma – az áru pontos leírása – vevő rendelés száma és ADR
  •                                 száma.
  • 10. – 11. – 12. rovat: Statisztikai szám – Vámtarifaszám (VTSZ)
  •                                Bruttó súly
  •                                Az áru csomagolással növelt terjedelme, m3 –ben
  • 13. rovat: A feladó egyéb rendelkezései pl. határátlépéshelye, a vevő kérése alapján rendelkező, stb …
  • 14. rovat: A fuvarozó tölti ki pl. refakcia (a fuvardíjból visszatérítés), ha van
  • 15. rovat: A fuvardíj fizetésére vonatkozó fuvardíj
  •                   - bérmentve
  •                   - bérmentesítés nélkül
  • 16. rovat: A fuvarozó neve, címe, országa (a fuvarozó állítja ki)
  • 17. rovat: A bekapcsolódó fuvarozók neve, címe, országai
  • 18. rovat: A fuvarozó fenntartásai pl. az áru sérülése esetén, útiránnyal kapcsolatban megjegyzés, vámoltatással, stb …
  • 19. rovat: A fuvardíj és mellékköltségek fizetésére kötelezett fél (összhangban a 15. rovattal)
  •                   - a fuvarozó tölti ki
  • 20. rovat: Különleges megállapodások – mindig a fuvarozó tölti ki
  • 21. rovat: A kiállítás helye és dátuma
  •                   - általában megegyezik a számla kiállítási dátumával
  •                   - a feladás határideje előtt kb. 10 nappal
  • 22. rovat: Az 1. rovatban szereplő cégszerű aláírása
  • 23. rovat:A 16. rovatban szereplő fuvarozó cégszerű aláírása
  • 24. rovat: A gépkocsi vezető aláírásával igazolja, hogy az árut átvette
  • 25. rovat: A jármű, annak rendszáma és raksúlya (Bo)

A T2 L okmány.

Egyezmény az egységes árutovábbítási eljárásról

  • az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság, a Svájci Államszövetség,
  • EFTA-tagországok és
  • AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG

Figyelembe véve a Közösség és az egyes EFTA-tagországok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokat.

A T1 ELJÁRÁS

  1. Minden, a T1 eljárás szerint szállított árut – az ezen egyezményben meghatározott feltételekkel összhangban – T1 nyilatkozattal látnak el. A T1 nyilatkozat a III. függelékben szereplő nyomtatványmintáknak megfelelő nyomtatványmintán kiállított nyilatkozat.
  2.  Az (1) bekezdésben említett T1 nyomtatványminta – amennyiben célszerű – kiegészíthető egy vagy több, kiegészítő nyomtatványmintáknak megfelelő T1 bis nyomtatványmintával.
  3.  A T1 és T1 bis nyomtatványmintákat a szerződő feleknek – az indulási ország illetékes hatóságai által elfogadható – hivatalos nyelveinek valamelyikén nyomtatják és töltik ki. Amennyiben szükséges, a T1 eljárásban érintett ország illetékes hivatalai fordítást kérhetnek annak az országnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek valamelyikére.
  4.  A T1 nyilatkozatot a T1 eljárás végrehajtását kérelmező személy, vagy annak meghatalmazott képviselője írja alá és annak legalább három példányát az indító vámhivatalnak benyújtja.
  5. A T1 nyilatkozathoz csatolt kiegészítő okmányok, annak szerves részét képezik.
  6.  A T1 nyilatkozatot a fuvarokmány kíséri.

Az indító vámhivatal eltekinthet ezen okmány bemutatásától a vámkezelés elvégzésekor. A fuvarokmányt azonban a szállítás során a vámhatóságok kérelmére bármikor be kell mutatni.

     7. Amennyiben az indulási országban a T1 eljárás más vámeljárást követ, a T1 nyilatkozatban hivatkoznak erre az eljárásra vagy a   megfelelő vámokmányokra.

A főkötelezett felelős az alábbiakért:

  • a) az áruknak a rendeltetési vámhivatalnál, az előírt határidőn belül történő sértetlen bemutatása, az illetékes hatóságok által, az azonosítás biztosítására elfogadott intézkedések megfelelő betartásával;
  • b) a T1 eljáráshoz és az árutovábbításhoz kapcsolódó rendelkezések betartása, minden olyan országban, amelynek területén az áruszállítást végzik.

…..

  •  Minden egyes ország – az általa meghatározható feltételek szerint – előírhatja a T1 okmány nemzeti eljárásokban történő használatát.
  •  A T1 okmányon e célból a főkötelezettől különböző személy által származó kiegészítő adatokért ez utóbbi a felelős, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban.

…..

  •  Ugyanaz a szállítóeszköz használható az áruknak egynél több indító vámhivatalnál történő berakodásához és egynél több rendeltetési vámhivatalnál történő kirakásához.
  •  Minden egyes T1 nyilatkozat csak az egyik indító vámhivataltól a másik indító vámhivatalig az egyetlen szállítóeszközzel történő szállításra berakodott vagy a berakandó árukat tartalmazza.
  • Az előző albekezdés alkalmazásában, a következőket kell egyetlen szállítóeszközt alkotóknak tekinteni, azzal a feltétellel, hogy a szállított árukat egyszerre adják fel:

          a) pótkocsival (pótkocsikkal) vagy félpótkocsival (félpótkocsikkal) kísért közúti jármű;

          b) vasúti kocsi- vagy vagonszerelvény;
          c) egységet alkotó hajók;
          d) az e cikk értelmében szállítóeszközre rakodott tartályok.
…..

  •  Az indító vámhivatal jegyzékbe veszi a T1 nyilatkozatot, előírja azt az időszakot, amin belül az árukat a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, és megteszi az általa az azonosításhoz szükségesnek tartott intézkedéseket.
  • A szükséges adatoknak a T1 nyilatkozatba történő bejegyzése után, az indító vámhivatal egy példányt megtart, a többit visszaadja a főkötelezettnek vagy képviselőjének.

…..

  •   Az árukat a T1 okmánynak az indító vámhivatal által a főkötelezettnek vagy képviselőjének átadott példányainak kell kísérniük
  •  Az árukat a T1 okmányban említett átléptető vámhivatalokon keresztül szállítják. Ha a körülmények indokolják, más átléptető vámhivatalok is használhatók.
  •  Bármely ország – felügyeleti célokból – tranzitútvonalakat írhat elő saját területén belül.
  •  Bármely ország ellátja az Európai Közösségek Bizottságát a T1 eljárásokkal való foglalkozásra jogosult vámhivatalok jegyzékével, feltüntetve azok nyitvatartási idejét is.
  • A Bizottság ezen információt közli a többi országgal.

…..

  • A T1 okmány példányait bármely országban a vámhatóságok által megkövetelt módon mutatják be, amelyek meggyőződhetnek arról, hogy a zárak sértetlenek. Az árukat csak visszaélést eredményezhető szabálytalanság gyanúja esetén vizsgálják át.

…..

  • A szállítmányt és a T1 okmány példányait az átléptető vámhivatalnál mutatják be.

…..

  1.   A fuvarozó minden átléptető vámhivatalnak határátlépési igazolást ad át. A határátlépési igazolás mintáját a II. függelék határozza meg.
  2.  Az átléptető vámhivatalok az árukat csak visszaélést eredményezhető szabálytalanság gyanúja esetén vizsgálják át.
  3.  Ha az árukat a T1 okmányban említettől eltérő átléptető vámhivatalon keresztül szállítják, ez a hivatal haladéktalanul megküldi a határátlépési igazolást az okmányban említett átléptető vámhivatalnak.

…..

  • Amennyiben az árukat köztes hivatalnál rakodják be vagy rakják ki, az indító vámhivatal által kiállított T1 okmány példányait be kell mutatni.

…..

  •   A T1 okmányban leírt áruk – a nyilatkozat megújítása nélkül – átrakhatók másik szállítóeszközre, az átrakodás helye szerinti ország vámhatóságainak felügyelete mellett. Ilyen esetben, a vámhatóságok a lényeges adatokat bejegyzik a T1 okmányba.
  •  A vámhatóságok – az általuk meghatározott feltételek mellett – felügyelet nélkül is engedélyezhetik az ilyen átrakodást. Ilyen esetben, a fuvarozó jegyzi be a lényeges adatokat a T1 okmányba, és értesíti a következő vámhivatalt, ahol az árukat be kell mutatni, hogy így az átrakodás hivatalosan igazolt legyen.

…..

  1.  Ha a zár a szállítás során a fuvarozón kívül álló okok miatt megsérül, a fuvarozónak haladéktalanul kérnie kell, hogy azon tagállam vámhatósága, amelynek területén a szállítóeszköz tartózkodik, vegyen fel hitelesített jegyzőkönyvet. Az érintett vámhatóságnak, ha lehetséges, új zárat kell felhelyeznie.
  2.  Ha baleset következtében szükségessé válik a szállítmány másik szállítóeszközre való átrakodása, a ha nincs vámhatóság a közelben, bármely más elismert hatóság – a 24. cikkben meghatározott feltételek mellett – eljárhat a helyében.
  3.  A teljes rakomány vagy a rakomány egy részének azonnali kirakodását szükségessé tevő fenyegető veszély esetén a fuvarozó saját felelősségére cselekedhet. Intézkedését fel kell jegyeznie a T1 okmányon. Ebben az esetben az (1) bekezdés alkalmazan
  4. Ha a szállítás során bekövetkező baleset vagy más véletlen esemény következtében a fuvarozó nincs abban a helyzetben, hogy a szállítási határidőnek eleget tegyen, köteles a lehető legrövidebb időn belül értesíteni az (1) bekezdésben említett vámhatóságot. Ez a hatóság a megfelelő megjegyzést feltünteti a T1 okmányon.

…..

  1.  A rendeltetési vámhivatal feljegyzi a T1 okmány példányain az elvégzett ellenőrzések eredményét, és késedelem nélkül eljuttat egy másodpéldányt az indító vámhivatalnak, a másik példányt pedig megőrzi.
  2.  Amennyiben az árut a rendeltetési vámhivatalnál az indító vámhivatal által meghatározott határidő lejárta után mutatják be, és a határidő betartásának elmulasztása a rendeltetési vámhivatal számára kielégítő módon megindokolt körülményeknek tudható be, és nem róható fel a fuvarozónak vagy a főkötelezettnek, akkor az előírt határidő betartottnak tekintendő.
  3.   a T1 eljárás a T1 okmányban meghatározottól eltérő hivatalnál is befejeződhet, feltéve, hogy mindkét hivatal ugyanahhoz a szerződő félhez tartozik. Így ez a hivatal válik rendeltetési vámhivatallá.
  • Ha – kivételesen – a szállítás bejezése céljával az áruknak egy, a T1 okmányban meghatározottól eltérő hivatalnál történő bemutatása válik szükségessé, és a két hivatal különböző szerződő felekhez tartozik, akkor annak a hivatalnak a vámhatóságai, amelynél az árukat bemutatták, engedélyezheti a rendeltetési vámhivatal megváltoztatását. Az új rendeltetési vámhivatal a T1 okmány visszajuttatandó példányának "Rendeltetési vámhivatal által végzett ellenőrzés" rovatába, az egyéb – kötelezően bejegyzendő – nyilatkozatokon kívül, meghatározott nyilatkozatok egyikét jegyzi be.
  • Az indító vámhivatal nem zárja le a T1 okmányt mindaddig, amíg a rendeltetési vámhivatal megváltoztatása miatt felmerülő minden kötelezettségnek eleget nem tettek. Amennyiben célszerű, tájékoztatják a kezességvállalót a lezárás elmulasztásáról.

…..

  1. A vámok és más díjak beszedésének biztosítása érdekében, amelyeket a T1 eljárás során, a területén áthaladó áruk tekintetében bármely ország jogosult felszámolni, a főkötelezett kezességet nyújt, kivéve, ha a függelék másképp írja elő.
  2.  A kezesség lehet több T1 eljárásra is kiterjedő összkezesség, vagy egyetlen T1 eljárásra kiterjedő egyedi kezesség.
  3.  A  (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, a kezesség – az annak nyújtása helye szerinti országban letelepedett vagy ott székhellyel rendelkező – az adott ország által kezesként elismert természetes vagy jogi személyek egyetemleges felelősségén alapuló kezesség.

…..

  •  A kezességet vállaló személy, minden olyan országban, amelyen keresztül a T1 eljárás során az árukat szállítják, egy, a főkötelezettért kezes harmadik jogi vagy természetes személy felelős jelöléséért.
  • Az ilyen kezességvállalónak a kérdéses ország területén kell letelepedettnek lennie és vállalnia kell, hogy az abban az országban fizetendő vámokat és más díjakat – a főkötelezettel együttesen és egyetemlegesen – megfizeti.


…..

  •  Az őszkezesség kezességnyújtási hivatalnál nyújtható.
  •  A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal meghatározza a kezesség összegét, elfogadja a kezesi nyilatkozatot és kiállítja a főkötelezett számára az indító vámhivataltól független T1 eljárás elvégzését – a kezesség keretén belül – megengedő engedélyt.
  •  Minden, az engedélyt beszerző személy számára – az érintett ország illetékes hatóságai által megállapított feltételek szerint – kiállítják a kezességi tanúsítvány egy vagy több példányát. A kezességi tanúsítvány mintáját a II. függelék állapítja meg.
  •  Erre a tanúsítványra minden T1 nyilatkozatban hivatkozni kell.

…..

  •  A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal visszavonhatja az engedélyt, ha a kiadásának alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn.
  •  Bármely ország értesíti az Európai Közösségek Bizottságát bármely engedély visszavonásáról.A Bizottság közli ezt az információt a többi országgal.


…..

  •  Bármely ország elfogadhatja, hogy a kezességet vállaló harmadik természetes vagy jogi személy, egyszeri kezességgel és nyilatkozatonként 7000 ECU átalányösszegre, az ő felelőssége alatt végrehajtott T1 eljárás során felszámíthatóvá váló vámok és más díjak kifizetését garantálja, a főkötelezett személyétől függetlenül. Ha az áruszállítás fokozott kockázattal jár, különös tekintettel az egy vagy több országban fizetendő vámok és más díjak összegére, az átalányt az indító vámhivatal magasabb szinten határozza meg.
  •  Az ECU ezen egyezmény értelmében alkalmazandó, nemzeti valutában kifejezett ellenértékét évente egyszer számítják ki.


…..

  •  Az egyetlen T1 eljárásra nyújtott egyedi kezesség az indító vámhivatalnál nyújtható.
  •  A biztosíték lehet készpénz. Ilyen esetben az összeget az érintett országok illetékes hatóságai határozzák meg és azt – a 11. cikk d) pontja értelmében – minden egyes átléptető vámhivatalnál meg kell újítani.

…..
A mentesség egyéb eseteit előíró nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, a főkötelezettet az érintett országok illetékes hatóságai mentesíthetik a vámok és más díjak megfizetése alól, az alábbi esetekben:

  • a) vis maior vagy megfelelően igazolt elkerülhetetlen baleset eredményeként megsemmisült áruk; vagy
  • b) hivatalosan elismert, az áruk természetéből fakadó hiány.

…..

  • A kezességvállalót felmentik kötelezettsége alól annak az országnak a tekintetében, amelyen keresztül a T1 eljárás során az árukat szállították, amikor a T1 okmányt az indító vámhivatalnál lezárták.
  • Amennyiben a kezességvállalót az indulási ország illetékes hatóságai nem értesítették a T1 okmány lezárásának elmulasztásáról, hasonlóan mentesül kötelezettségei alól, a T1 okmány nyilvántartásba vételének napjától számított 12 hónapos időszak lejártakor.
  • Ha – a második albekezdésben előírt időszakon belül – a kezességvállalót a vámhatóság értesíteti a T1 okmány lezárásának elmulasztásáról, akkor arról is értesíteni kell, hogy köteles, vagy köteles lehet megfizetni azokat az összegeket, amelyekért a szóban forgó T1 okmány kapcsán felel. Ezt az értesítést a kezességvállalónak legkésőbb a T1 nyilatkozat nyilvántartásba vételi időpontjától számított legfeljebb három éven belül meg kell kapnia. Amennyiben a fent említett határidő lejárta előtt ilyen értesítésre nem került sor, a kezességvállaló mentesül a kötelezettsége alól.

…..

  1.  Amennyiben megállapítást nyer, hogy a T1 eljárás során egy meghatározott országban bűncselekményt vagy szabálytalanságot követtek el, a felszámítható vámok és egyéb díjak beszedését abban az országban hajtják végre, annak törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban, a büntetőeljárások intézményének sérelme nélkül.
  2.  Amennyiben a bűncselekmény vagy szabálytalanság helye nem határozható meg, úgy kell tekinteni, hogy azt az alábbi helyeken követték el:
  • a) amennyiben a T1 eljárás során a bűncselekményt vagy szabálytalanságot egy belső határon lévő átléptető vámhivatalnál állapítják meg: az ország, amit a szállítóeszköz vagy az áruk épp elhagytak;
  • b) amennyiben a T1 eljárás során a bűncselekményt vagy szabálytalanságot egy,  átléptető vámhivatalnál állapítják meg: az az ország, amelyikhez az a hivatal tartozik;
  • c) amennyiben a T1 eljárás során a bűncselekményt vagy szabálytalanságot az átléptető vámhivatalétól eltérő ország területén állapítják meg: az az ország, ahol azt megállapították;
  • d) amennyiben a szállítmányt nem mutatták be a rendeltetési vámhivatalnál: az az ország, ahova a szállítóeszköz vagy az áruk a határátlépési igazolás szerint utoljára beléptek;
  • e) amennyiben a bűncselekményt vagy szabálytalanságot a T1 eljárás lezárása után állapítják meg: az az ország, ahol azt megállapították.

…..

  •  Egy ország vámhatóságai által meghozott szabályokkal és azonosítási intézkedésekkel összhangban kiállított T1 okmányok, más országokban ugyanolyan joghatással bírnak, mint az ezen országok vámhatóságai által meghozott szabályokkal és azonosítási intézkedésekkel összhangban kiállított T1 okmányok.
  • A T1 eljárás szerint elvégzett ellenőrzések során egy ország illetékes hatóságai által tett megállapítások a többi országban ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek, mint az ezen országok vámhatóságainak megállapításai.


T2 ELJÁRÁS


  1.   Minden, a T2 eljárás szerint szállított árut – az ezen egyezményben meghatározott feltételekkel összhangban megfelelő nyomtatványon kiállított T2 nyilatkozattal látnak el.Az első albekezdésben említett nyilatkozatot a "T2" jelzéssel látják el. Kiegészítő nyomtatványok használata esetén, e formákon a "T2 bis" jelzést kell feltüntetni.
  2.  A T1 rendelkezéseit a T2 eljárásra megfelelően alkalmazni kell.

AZ EGYES SZÁLLÍTÁSI MÓDOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

  1.   Az érintett országok vasúti hatóságai mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
  2. A vasúti hatóságok által megőrzött nyilvántartások helyébe a határátlépési igazolások lépnek

…..

  •   A Rajnán és a rajnai vízi utakon történő áruszállításhoz nem szükséges biztosítékot nyújtani.
  •  Bármely ország eltekinthet a biztosítéknyújtástól az országa területén található vízi utaktól eltérő vízi utakon történő áruszállítás esetén. Az országok közlik az ezzel kapcsolatos intézkedéseik részleteit az Európai Közösségek Bizottságával, amely erről értesíti a többi országot.

…..

  • Azokat az árukat, amik szállítás közben átlépik a belső határt, nem kell T1 vagy T2 eljárás alá vonni az említett határ átlépése előtt.
  •  Az előző bekezdés nem alkalmazható, amennyiben az egyetlen szállítási szerződés alá tartozó áruk tengeri szállítását a kirakodási kikötőn túl, árutovábbítási eljárásba bevont szárazföldi vagy belvízi úton történő szállítás követi, kivéve, ha a kikötőn túli szállítást a Rajnai Szabályzat szerint hajtják végre.
  •  Amennyiben az árukat T1 vagy T2 eljárás alá vonják a belső határ átlépése előtt, az eljárás hatályát a nyílt tengeren történő szállítás alatt felfüggesztik.
  •  A tengeri áruszállításhoz nem szükséges biztosítékot nyújtani.

…..

  •  A T1 vagy a T2 eljárás a légi áruszállítás esetében nem kötelező, kivéve, ha rendeltetésük vagy használatuk ellenőrzésével járó intézkedések alá tartoznak.
  •  Azokban az esetekben, amikor a T1 vagy a T2 eljárást teljesen vagy részben légi szállításra használják, nem szükséges biztosítékot nyújtani az érintett országban az ilyen menetrendszerű vagy menterenden kívüli szolgáltatások általi szállítás végzésére feljogosított vállalkozások által szállított áruk légi szállítási részére.

…..

  •  A T1 vagy a T2 eljárás nem kötelező a csővezetéken történő áruszállításnál.
  • Azokban az esetekben, amikor a csővezetéken történő áruszállításhoz ilyen eljárást használnak, nem szükséges biztosítékot nyújtani.


A POSTAI SZÁLLÍTMÁNYOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

  •   A T1 és a T2 eljárás nem vonatkozik a postai szállítmányokra (a postacsomagokat is beleértve).


AZ UTASOK ÁLTAL SZÁLLÍTOTT VAGY POGGYÁSZAIKBAN LÉVŐ ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

  •  A T1 vagy T2 eljárás nem kötelező az utasokat kísérő vagy a poggyászukban lévő áruk szállítása esetén, ha az érintett árukat nem


Az alkalmazandó kódok a következők:

  • T1: közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítani szükséges áruk.
  • T2: A  közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítani szükséges árukra alkalmazandó.
  • T2F: A  belső közösségi eljárás keretében szállítani szükséges áruk.
  • T2SM: Közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vont áruk az 1992. december 22-i EGK–San Marino Együttműködési Bizottság 4/92 határozata 2. cikkének alkalmazása esetén.
  • T: A vegyes szállítmányok, ebben az esetben a „T”-t követő helyet át kell húzni.
  • T2L: az áruk közösségi helyzetét igazoló okmány.
  • T2LF: olyan közösségi vámterületről vagy vámterületre szállított áruk közösségi helyzetét igazoló okmány, ahol a 77/388/EGK irányelv rendelkezései nem alkalmazandók.
  • T2LSM: a San Marinói rendeltetésű áruk vámjogi helyzetét igazoló okmány az 1992. december 22-i EGK–San Marino Együttműködési Bizottság 4/92 határozata 2. cikkének alkalmazása esetén.

Származási igazolás.


Magyarország kereskedelmi forgalmának több mint hatvan százaléka az Európai Unió jelenlegi, illetve jövendőbeli tagállamaival bonyolódik, így taggá válásunkkor azonnal érzékelhető lesz az áruforgalom vámadminisztrációjának csökkenése. Ez annak köszönhető, hogy az EU tagállamai vámuniót alkotnak, melynek jellemzője, hogy harmadik országokkal szemben egységes kereskedelmi vámtarifát alkalmaz, és azonos jogszabályok alapján jár el, az egymás közti forgalomban pedig az áru szabad, “vámtól is mentes” áramlását biztosítja.
Közösségi árunak számít

  • a teljes egészében a közösség vámterületén előállított vagy gyártott áru, ami nem tartalmaz a közösség vámterületén kívülről importált alapanyagokat.
  • Emellett a közösségen kívülről importált, de szabad forgalomba helyezett áruk is vámjogilag közösségi áruvá válnak, és az előzőekben említett áruk felhasználásával készülő késztermékek is. A közösségi áru meghatározás tehát nem az áru származására, hanem vámjogi helyzetére utal.
  • A közösségen belüli áruforgalomban alapvető szempont annak eldöntése, hogy az áru közösségi árunak minősül-e. Biztos jel, például, ha az árutT2 L okmánnyal szállítják, vagy olyan TIR vagy ATA igazolvánnyal, amelyen a fenti jelölés megtalálható, illetve, ha az exportszámlát vagy fuvarokmányt a vámhatóság lebélyegzi.
  • A vámunión belül a 1207/2001. Tanácsi rendelet értelmében származást igazoló okmánynak az ún. “beszállítói nyilatkozat” minősül. Az áru eladója ezen az okmányon tudja tanúsítani, hogy terméke milyen szabályok szerint és milyen származásúnak tekinthető. Az esetben is tehető ilyen nyilatkozat, ha a termék még nem nyerte el a származó helyzetet. Így a végfelhasználó a nyilatkozat birtokában származóvá teheti termékét.
  • A csatlakozás után tehát a vámkezelés adminisztrációs terhe mellett az EUR1 szállítási bizonyítvánnyal együtt járó hatósági terhek egy részétől is megszabadul az exportőr, illetve importőr, mivel a közösségen belüli forgalomban a származást igazoló okmány a beszállítói nyilatkozat lesz. Ezt az exportőr saját hatáskörben állítja ki, vagyis a vámhatósággal nem kell hitelesíttetni. Így változatlan felelősség mellett megszűnik a rendszeres hatósági kontroll. A közösségen belül a vámhatóságok közötti együttműködés keretében lehetőség van arra, hogy az importőr ország vámhatósága az említett beszállítói nyilatkozat megerősítését kérje ún. INF 4 okmánnyal. Alapesetben azonban az importőr kéri fel az exportőrt ezen okmány beszerzésére, és az exportőrnek kell saját vámigazgatásához fordulni az INF 4 okmány hitelesítése végett. Ez az okmány azt igazolja, hogy a beszállítói nyilatkozatban feltüntetett adatok megfelelnek a valóságnak, így ennek kiadásához minden származást igazoló okmányt be kell mutatni a vámhatóságnak.

Összefoglalva, megnövekszik a gazdálkodók önállósága a származás igazolása terén, de felelősségük nem csökken. A közösséggel és a Magyarországgal együtt csatlakozó országokkal jelenleg folytatott kereskedelem egyszerűsítését szolgálja az ún. “elfogadott exportőri rendszer”, ami lehetővé teszi, hogy EUR1 kiadása helyett számlanyilatkozatot adjon a felhatalmazott. A csatlakozással egyidejűleg a kibővített vámunión belül ennek jogalapja megszűnik, hisz minden exportőr a közösségi vámterületen belül “beszállítói nyilatkozatot” tehet .


A rakjegyzék.

Leginkább a gyüjtőforgalom területén alkalmazzák:


Árumennyiség

Csak ott lehet gyűjtőforgalmat szervezni, ahol elegendő árualap áll rendelkezésre. Meg kell figyelni, hogy hova vagy honnan akarnak a megbízók sok kis árut fuvaroztatni, várhatóan tartós-e ez a jelenség, független-e évszaktól vagy egyéb időszakos tényezőtől..

Gyűjtőpont
A gyűjtőpontok kiválasztása nagy horderejű kérdés a gyűjtőforgalom előkészítése során. Alapvetően két szempontot kell figyelembe venni:
Hol van annyi áru fuvarozására vagy fogadására igény, hogy ott már gazdaságosan lehet gyűjtőforgalmat beindítani.
Milyen közlekedési eszközök jöhetnek szóba az elő- vagy az utólagos fuvarozáshoz?

Ezeknek a szempontoknak az alapján kétféle gyűjtőpont létezik:

  • Közlekedési csomópontban létesített gyűjtőpont. Ilyenek a kikötőkben, fővárosokban, határok közelében kialakított gyűjtőpontok. Előnyük, hogy jól megközelíthetőek, a kiegészítő fuvarozók számára. Ezért nagy forgalomra, sok árura számíthatnak. Hátrányuk viszont, hogy viszonylag messze esnek a megbízóktól. A kiegészítő fuvarozást többnyire helybeli vállalatok végzik, így az ebből származó bevételektől a szállítmányozó elesik. Pl. a Budapesten kialakított gyűjtőraktárak nagy volumenű árualapra építhetnek, de a pécsi, gyulai vagy székesfehérvári megbízóktól távol vannak. Így a gyűjtőforgalmat ki kell egészíteni belföldi felfuvarozással (vagy import esetén házhoz szállítással). Mivel ezt többnyire nem a gyűjtőforgalom szervezője végzi, ebből már semmilyen nyeresége nem származik.
  • Megbízókhoz közeli gyűjtőpont kevesebb országon belüli kiegészítő fuvarozást igényel. Így a feladó és a címzett közötti legnagyobb távolságot befogja. Hátránya viszont, hogy csak kisszámú megbízó áruira számíthat. Így a gazdaságos működtetésnek a biztosítása sokkal nehezebb. Pl. ha Németországban nem csak Hamburgban, hanem pl. Haléban, Stutgartban, Hannoverben vagy Hagenben is tartunk fenn gyűjtőpontokat, akkor a megbízókhoz közelebb tudjuk eljuttatni az árukat, és hosszabb ideig tartjuk kézben az ügyletet. Gondot okoz azonban, hogy a kisebb körzetből nehezebb összeszedni a gazdaságos üzemeléshez szükséges árumennyiséget.


Raktár

  • A gyűjtőforgalom nélkülözhetetlen előfeltétele a raktár. Ebben kell tárolni az árut a főfuvarozás eszközébe történő berakás előtt, és az érkezési gyűjtőponton a fuvareszközből történő kirakás után is.
  • A raktárnak a különféle fuvareszközökkel jól megközelíthető, a megbízók által könnyen elérhető helyen kell lennie, a főbb közlekedési útvonalak mentén vagy közelében.
  • Alapvető elvárás vele szemben, hogy elég tágas legyen ahhoz, hogy gyűjtőpontonként egymástól megfelelően elkülönítetten lehessen benne az árukat tárolni.
  • A gyűjtőforgalomban foglalkoztatott fuvareszközök, pl. a kamionok fogadására alkalmas rámpák az épület mindkét oldalán megfelelő kialakításúak legyenek az érkező áruk fogadására és az indítandó áruk berakására. Alkalmas legyen a raktár korszerű egységrakomány-képző eszközök kezelésére, rakodógépek működtetésére, karbantartására, készletnyilvántartó rendszerek üzemeltetésére. Lehetőleg a közelében legyen a forgalomszervező iroda, vagy ha az irodától távol helyezkedik el, akkor legyen közöttük jól működő kapcsolattartás. Ha veszélyes árut is kezelnek a raktárban, az a többi árutól megfelelően elkülönítve (általában nyílt tároló helyen) nyerjen elhelyezést.
  • Jó, ha a raktár közelében a szükséges mellékszolgáltatásokra, (pl. vámkezeltetésre) is lehetőség van. A raktár lehet a gyűjtőforgalom szervezőjének a tulajdonában, de bérelheti is. A fenti követelmények egy átlagos gyűjtőraktárra vonatkoznak. Amennyiben a gyűjtőforgalom szervezője mellékszolgáltatásokat is nyújtani akar, pl. tartós tárolást külön díj ellenében, komissiózást, vámszabadraktár üzemeltetését stb, akkor egyéb szempontokat is figyelembe kell vennie a raktár kialakításakor.

Külföldi speditőr partner

  • Ha már tudja a gyűjtőforgalom szervezője, hogy hova akar gyűjtőforgalmat szervezni, akkor ott megbízható speditőr partnerről is gondoskodnia kell. (A nagy szállítmányozók saját leányvállalataik kezébe adják a különféle földrajzi pontokon szervezett gyűjtőforgalmakat.)
  • Gondoskodnia kell a helyben történő házhozszállításról/felfuvarozásról, amelyekhez ki kell tudnia választani a legmegfelelőbb helyi fuvarozókat, vagy saját fuvareszközökkel rendelkeznie erre a célra.
  • Ugyanolyan színvonalú raktárral kell rendelkeznie, mint amilyen az itthoni gyűjtőponton működik. A szolgáltatásainak a vizsgálata során azt kell figyelembe venni, hogy helyben az ő munkája alapján ítélik meg az itthoni szállítmányozót is. Ugyanakkor nem lehet nagyon drága sem, mert akkor a közös vállalkozás versenyképességét rontja. A speditőr partner kiválasztása hosszú időre szól. Ha nem válik be, nehéz tőle megszabadulni, mert az ügyfelek megszokásból még sokáig az ő raktárába fogják a közös forgalomba szánt árujukat betárolni, vagy ott keresik.


A gyűjtőforgalom folyamata

  •  A szállítmányozó fogadási tervet készít, hogy melyik fuvareszközbe, hogy fog az áru beférni.
  •  A megbízó befuvarozza az árut a gyűjtőraktárába, és ezzel együtt eljuttatja az árut kísérő okmányokat is.
  •  A fuvareszközből a raktár rámpájára a szállítmányozó rakja ki az árut, mert előfordulhat, hogy olyan súlyos árudarabot kellene mozgatni, melyeket a gépkocsivezető nem lenne képes. Van olyan szállítmányozó, aki erre nem vállalkozik, de az nehezen rendezhető vitákat okoz a gépkocsivezető és a szállítmányozó között.
  •  A szállítmányozó alkalmazottja a rámpán átveszi az árut. A befuvarozótól. Ezzel együtt megvizsgálja a külső állapotát és a mennyiségét is, és ha észrevétele van, jegyzőkönyvet vesz fel, amit a befuvarozóval is aláírat.
  •  A megbízó az áru átadásáról szállítmányozói átvételi elismervényt kap.
  •  A raktárban a gyűjtőpont szerinti helyre teszik az árut hogy a fuvareszköz megrakásakor gyorsan megtalálják.
  •  Ezalatt az irodában megvizsgálják a beérkezett okmányokat, és ha kiegészítés, változtatás szükséges, akkor a megbízót erről értesítik.
  •  Ha minden rendben van, akkor elkészítik az egy fuvareszközbe rakandó áruik jegyzékét a Rakjegyzéket (Ladeliste). Ebből egy példányt elküldenek a külföldi speditőr partnernek is telexen vagy faxon vagy EDI (elektronikus adattovábbítási rendszer) segítségével, hogy tudja, milyen áruk fogadására kell felkészülnie, és az ehhez szükséges lépéseket megtegye (pl. az importőrök kiértesítése, vámkezeléshez szükséges okmányok előkészítése stb.).


A Rakjegyzék
általában a következő fontos adatokat tartalmazza:

  • Evidenciaszám, feladó, címzett, gyűjtőpont, áru megnevezése, jellemző méretei, ha veszélyes, a besorolása, az értéke, a kereskedelmi szerződés kötésszáma, fuvarparitása. Látható tehát, hogy minden adat megtalálható rajta, ami a gyűjtőforgalomba feladott áru azonosításához szükséges. Elkészítik a fuvarokmányt. Mivel az egész fuvareszköz egy feladótól - a gyűjtőforgalom szervezőjétől - egy címzetthez - a külföldi speditőr partnerhez megy, ezért elegendő egyetlen fuvarokmány kiállítása az egész járműhez. Az okmányon az áru megnevezése: gyűjtőáru a mellékelt Rakjegyzék szerint. Természetesen a Rakjegyzék a fuvarokmány nélkülözhetetlen melléklete az áru berakása, a határokon a vámkezelés, az egyéb hatósági ellenőrzések, és az érkezési gyűjtőraktárban az áru kirakása során.


Hasznos linkek


Forrás

  1. logisztika13.uw.hu
  2. eur-lex.europa.eu
  3. www.vjaszsz.hu
  4. http://konyvtar.logport.hu/konyvtar.php?view=productPage&product=10&category=1
  5. http://hu.wiki.weblogtrade.eu/Fuvareszk%C3%B6z%C3%B6k
  6. http://okjtetelek.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5644:13&catid=4:0118-06-1&Itemid=6
  7. www.pmkik.hu

Adatlap

Célcsoport és előfeltétel

logisztikai ügyintéző, logisztikai műszaki menedzserasszisztens

informatikai alapismeretek, logisztikai alapismeretek

Szakterület

logisztika, fuvarozás, kereskedelem

Idő

45 perc

Módszer

egyéni tanulás

Szükséges eszközök

internet kapcsolat

További információk

Tanulási zavart segítő:  NEM

Többlet idő szükséges: NEM

Kapcsolódás más szakmához: IGEN


Személyes eszközök